Tanyag - Úszómesteri / csúszdakezelő/üzemeltetői pozíciókra
Munkavédelem
Úszómester, csúszdakezelő munkakör feladtai:
- Töltő-ürítő medencék üzemeltetése, karbantartása
- Vízforgató rendszerű medencék üzemeltetése, karbantartása
- Medencetartozékok (túlfolyók, leeresztők, lábmosók, élményelemek) üzemeltetése, karbantartása
- csúszdák üzemeltetése karbantartása
- Pihenőhelyek karbantartása
- Szaunák, gőzkamrák, sókamrák üzemeltetői, és rendszeres karbantartási feladatai
- Élményelemek üzemeltetése
- Védőberendezések alkalmazása
- Vízből mentés végrehajtása
- Balesetek esetén elsősegélynyújtás
veszélyforrásai:
- anyagmozgatás, raktárkezelés
- az anyagok tárolásának módjai
- anyagok szabadban való tárolása
- ömlesztett anyagok tárolása
- veszélyes kémiai anyagok, folyadékok használata tárolása
- csúszás, és botlásveszély
- leesés veszélye (lépcsők)
- szabad levegőn végzett munka veszélyei –
- napsugárzás
- időjárási tényezők
- darazsak, kullancsok által okozott csípések
A munkavédelem fogalma, célja, feladata és területei
Munkavédelem szabályozása: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva.
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A munkavédelem fogalma: A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összessége.
A munkavédelem célja: A szervezetten munkát végző munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a munkakörülmények személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében.
A munkavédelem területei: A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy. A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását. A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók. A szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma.
Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.
A veszélyforrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk:
1. fizikai veszélyforrások:
- munkaeszközök (pl. szerszámok), járművek, szállító és anyagmozgató eszközök (pl. szállítószalag, daru), ezek részei, illetve mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása (pl. teheremelés),
- szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a járműveken),
- csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón),
- éles, sorjás, egyenetlen felületek,
- a normálistól eltérő légnyomás,
- zaj, rezgés, különféle sugárzások,
- nem megfelelő világítás,
- áramköri vagy statikus villamos feszültség.
2. veszélyes anyagok:
- minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb. anyagok.
3. biológiai veszélyforrások:
- mikroorganizmusok (pl. baktériumok, gombák) és anyagcseretermékük,
- makroorganizmusok (pl. növények, állatok).
A szabadtéri munkavégzés esetén a munkavállalókat ki kell oktatni:
- A kullancs-csípés megelőzésére (zárt ruházat, a kullancs élőhelyeinek elkerülése, riasztószerek alkalmazása). A bőrbe fúródott kullancs szakszerű és gyors eltávolítására (a kullancs eltávolítására szolgáló csipeszt a munkavégzők részére, a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzés helyszínén). Csípés esetén a tünetek felismerésének fontosságára (a csípés helye körül körkörösen terjedő, kokárdaszerű bőrgyulladás, mérsékelt láz, izomfájdalom jelentkezhet). Méh- és darázscsípés esetén szükséges intézkedésekre.
- Munkahelyi elsősegélynyújtás A munkahelyen – a jellegének, az elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételeit. Nem telepített, változó munkahelyeken különösen fontos a mielőbbi elsősegélynyújtás biztosítása, valamint az orvosi ellátás olyan esetekben (állatok okozta bármely sérülés pl. méhcsípés- vagy darázscsípés), amikor az végzetes kimenetelű egészségkárosodást okozhat.
4. fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők:
- pl. színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés, mindaz, ami fokozott igénybevételt jelent az embernek.
- A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása
- A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
- A foglalkozás-egészségügy feladata a káros munkakörnyezet okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetve igénybevételek vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése.
Baleset és a munkabaleset fogalma. A baleset meghatározó elemei
Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső környezeti hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, illetve halát okoz.
Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a szervezett munkavégzés keretében a munkáltató által előírt tevékenység (munkavégzés) során vagy azzal összefüggésben éri a munkavállalót, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Súlyos munkahelyi baleset a sérült halála, kettőnél több személy egyszerre történő sérülése, érzékszervek elvesztése, végtagok csonkulásos sérülése, feltűnő eltorzulása, bénulás, elmezavar.
Úti baleseteknél a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, ha a baleset munkába menet, vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri a sérültet. Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás.
A baleset minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma keveredik.
A munkáltató döntése, hogy az adott balesetet munkabalesetként minősíti és jelenti be, tekintettel a MvT. –ben foglalt definícióra.
Társadalombiztosítási szempontból a a körülmények mérlegelése alapján a hatőság dönti el, hogy üzemi balesetnek minősíti a balesetet vagy sem.
Példa
Ha a munkavállaló a bejárati küszöbben megbotlik, elesik és megsérül
- munkabaleset, ha a munkáltató területére esik
- üzemi baleset, ha a munkavállaló közterületre esik (akár munkába menet, vagy hazafelé történik az esemény)
- „magán” baleset (háztartási baleset), ha magánterületre esik
Majdnem baleset vagy kvázi baleset olyan esemény, amelynek során személyi sérülés nem történt, de rendellenes munkavégzés miatt veszélyhelyzet alakult ki. A munkáltató kötelezettsége az ilyen helyzetek kivizsgálása és intézkedések megtétele az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés érdekében.
A baleset meghatározó elemei tehát:
- a külső hatás
- a sérült akaratától független
- hirtelen következik be
A munkabalesetek elkerülése. Teendők munkabaleset bekövetkezése esetén
A munkavédelem célja a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés elősegítése, biztosítása. A Mvt előírásai a munkáltató és a munkavállaló számára együttes fellépést követel meg a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
- a munkáltató előzetes (majd időszakos) orvosi vizsgálat alapján alkalmazza a munkáltatót az adott feladatra
- a munkavállaló köteles a munkahelyén munkára alkalmas állapotban megjelenni
- a munkáltató biztosítsa és győződjön meg róla, hogy a munkavállaló ismeri a technológiát, azt a tevékenységet, amelyet feladatul kapott (munkaszerződés)
- a munkáltató gondoskodjon a munkavállalók képzéséről, szakmai és munkavédelmi ismereteik bővítéséről
- a munkavállaló köteles legjobb tudása szerint működtetni az adott technológiát, a berendezéseket, gépeket, használni a szerszámokat, eszközöket (kezelési utasítások, gépkönyvek)
- a munkáltató kockázatértékelést végez a munkafolyamatban előfordulható veszélyforrások felmérésére
- a munkáltató biztosítja a munkavállaló által működtetett gépek berendezések megfelelő műszaki állapotát, rendszeres karbantartását
- a munkáltató köteles megismertetni a munkavállalókat a munkavégzés kockázataival
- a munkáltató előírja a munkahely védelmi szabályait (MvSz), működteti a kollektív védelem berendezéseit, biztosítja az egyéni védőeszközöket (Munkahelyi és kémiai kockázatértékelés, Egyéni védőeszköz juttatás rendje), és folyamatosan ellenőrzi a szabályok betartását, az egyéni védőeszközök használatát
Teendők munkabaleset esetén
- az első a sérült elsősegélyhelyre juttatása, elsősegély alkalmazása
- a közvetlen vezető haladéktalan értesítése
- a rendszeresített Baleseti naplóban az alábbiak rögzítése
- súlyos munkabaleset esetén (halálos, csonkolásos, valamely érzékszervet érintő) értesíteni kell továbbá a helyileg illetékes kormányhivatal munkabiztonsági felügyeletét, a rendőrséget, és a helyszínt változatlanul kell hagyni a hatóság megérkezéséig
A munkavégzés során, illetve azzal összefüggésben keletkezett balesetet (sérülést) a naplóban rögzíteni kell.
A „Sorszám – Baleset időpontja – Baleset pontos helyszíne – Sérült neve –
Munkaköre” mezők értelemszerűen kitöltendők.
A sérülés jellege szerint lehet : fej, arc, szem, kéz, kar, láb, hát, mellkasi, stb. Meg kell adni továbbá a sérült testrészt, például jobb kéz, stb.
Röviden írja le az eseményt. Például a sérült a mozgó géprészbe nyúlt, hogy eltávolítson ……
A sérült ellátására tett intézkedés mezőbe írja le az elsősegélynyújtás módját.
Például: bekötözés után orvoshoz kísérés/szállítás, vagy mentők értesítése után a mentők elszállították.
A sérült folytatta-e a munkát ? kérdésre a megfelelő válasz bekarikázandó.
Ezután rögzíteni kell a tanúk nevét, beosztását, akik látták a balesetet, illetve jelen voltak a balesetnél.
Végezetül a baleseti naplót kitöltő személy dátummal, névvel, beosztással aláírásával zárja a naplót.
A bejegyzést követően haladéktalanul értesíteni kell a munkahelyi vezetőt, illetve a munkavédelmi tevékenységet végző kollégát.
Sorszám: …………..
Baleset időpontja: 20….. év ….. hó ….. nap ….. óra ….. perc
Baleset pontos helyszíne: …..
Sérült neve: ….. Munkaköre: …..
Sérülés jellege és a sérült testrész: …..
Az esemény rövid leírása: ….
A sérült ellátására tett intézkedés:
…..
A sérült folytatta-e a munkát ? IGEN / NEM
Tanúk neve, beosztása:
A bejegyzés időpontja: …..
A bejegyzést tevő neve : …..
Munkaköre: …..
Aláírása
Foglalkozási ártalom, foglalkozási megbetegedés
A foglalkozási ártalom fogalma
A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a munkavállalóra ható káros hatás, amelyet az ember maradandó egészség károsodás nélkül el tud viselni. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe hozható betegség alakul ki.
Típusai:
- fizikai terhelésből eredő ártalmak
- fizikai ártalmak: zajártalom rezgések okozta ártalom (vibráció) sugárzási ártalmak – munkafolyamat pszichikai hatása
- az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés)
- munkahelyi klíma
- vegyi ártalmak
- fertőzési ártalmak
- porártalmak
A fizikai terhelés a munkavégzés következménye, amelynek során a szervezet energiát ad le, a test vázszerkezetét eltérő nagyságú terhelés éri rövidebb-hosszabb ideig. Az energia leadásterhelés mértéke alapján a munkafolyamatokat könnyű, közepes ill. nehéz csoportjaiba sorolhatjuk.
Zajártalom:
Zajártalomról akkor beszélünk, ha a levegőben terjedő rezgések olyan hatást gyakorolnak a hallószervünkre, amelyek kellemetlen érzetet keltenek. A zaj elvonja a figyelmet, hallás csökkenést, tartós hatás esetén halláskárosodást okoz. A munkahelyeken a zaj erősségét dB mérik, megengedhető nagyságát szabványok írják elő
Védekezés:
- a zajos tevékenységeket célszerű egy épületszárnyon belülre telepíteni
- új technológia – fokozott hangszigetelés – egyéni védekezés: speciális vattából készült füldugó, fültok.
Sugárzási ártalmak:
- Hatására a bőrfelület szárazzá, sérülékennyé válik a hajszálerek kitágulnak. pl. villamos ívhegesztésnél
- Lézersugárzás: – szemet és a bőr felületét kell védeni
- Röntgen- és radioaktív sugarak: pl. gyógyászatban, roncsolás mentes anyagvizsgálatoknál
Munkafolyamat pszichikai hatása:
- Egyhangú munka: monotonitás, figyelem intenzitása hamar csökken
- Tartós figyelem igénye: idegrendszert veszi igénybe
- Munkahelyi klíma: A helyiség hőmérsékletét, légnedvességét, a levegőjének minőségét értjük.
Vegyi ártalmak:
- ingerlő hatásúak pl. klór, ammónia, etil-acetát
- fojtó hatásúak pl. CO
- rákkeltő hatásúak pl. azbeszt, kátrány
- bódító hatásúak pl. szerves oldószerek és ezek nitro és aminoszármazékai
- öröklésre káros hatásúak, mutagén hatásúak pl. szerves peroxidok
- mérgező hatásúak pl. Hg, P, krómvegyületek, ólom
- magzatkárosító hatásúak pl. oxálsav
- maró hatásúak pl. savak, lúgok – izgató (irritáló) hatásúak pl. aceton
- Munkavégzés közben a szervezetünkbe kórokozók juthatnak a bőrfelületen és a légutakon keresztül.
Porártalmak: A különböző termelő tevékenységek melléktermékeként gyakran por keletkezik. A poros munkahely foglalkozási ártalmat jelent: légúti elváltozások. A por szervezetre gyakorolt hatása függ:
- a porszemcsék nagyságától
- a por ásványi és fizikai jellemzőitől
- a por mennyiségétől
- a szervezet védekező és alkalmazkodó képességétől.
Foglalkozási megbetegedések elkerülésének módjai, következményei
A munkavédelem célja a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés elősegítése, biztosítása. A MvT előírásai a munkáltató és a munkavállaló számára együttes fellépést követel meg a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
- a munkáltató előzetes (majd időszakos) orvosi vizsgálat alapján alkalmazza a munkáltatót az adott feladatra
- a munkavállaló köteles a munkahelyén munkára alkalmas állapotban megjelenni
- a munkáltató biztosítsa és győződjön meg róla, hogy a munkavállaló ismeri a technológiát, azt a tevékenységet, amelyet feladatul kapott (munkaszerződés)
- a munkáltató gondoskodjon a munkavállalók képzéséről, szakmai és munkavédelmi ismereteik bővítéséről
- a munkavállaló köteles legjobb tudása szerint működtetni az adott technológiát, a berendezéseket, gépeket, használni a szerszámokat, eszközöket (kezelési utasítások, gépkönyvek)
- a munkáltató kockázatértékelést végez a munkafolyamatban előfordulható veszélyforrások felmérésére
- a munkáltató biztosítja a munkavállaló által működtetett gépek berendezések megfelelő műszaki állapotát, rendszeres karbantartását
- a munkáltató köteles megismertetni a munkavállalókat a munkavégzés kockázataival
- a munkáltató előírja a munkahely védelmi szabályait (MvSz), működteti a kollektív védelem berendezéseit, biztosítja az egyéni védőeszközöket (Munkahelyi és kémiai kockázatértékelés, Egyéni védőeszköz juttatás rendje), és folyamatosan ellenőrzi a szabályok betartását, az egyéni védőeszközök használatát
A foglalkozási megbetegedés megállapítása
A foglakozási megbetegedés megállapítása orvosszakmai feladat.
A bejelentést a megbetegedést észlelő orvos (foglalkozás-egészségügyi orvos, fekvőbeteg gyógyintézet orvosa, háziorvos) köteles megtenni. Az orvosi tevékenység körében észlelt foglalkozási betegséget, valamint vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz kell bejelenteni az ehhez szükséges formanyomtatványon. A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság kivizsgálja és a hozzá érkezett bejelentéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére döntés céljából továbbítja, ahol 30 napos határidővel történik döntés.
Ennek függvényében kerülhet sor – az egészségkárosodás mértékétől függőn – járadék folyósítására, vagy munkaképesség csökkenés megállapítására. (leszázalékolás)
Védőeszközök, csoportosításuk. A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeiről a védőeszközökkel kapcsolatban!
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről egyéni védőeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz);
b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).
(2) Nem minősül védőeszköznek:
a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.
(3) A védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
(6) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az – figyelemmel a védőeszköz elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,
3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló, nem teljes jegyzéke, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik
1. A fej védelme (a koponya védelme)
Védősisakok:
Pl.- Építkezés, földmunkák és kőfejtés.
2. A lábfej védelme
Átfúrás mentes talpú biztonsági cipők:
Pl. Vázszerkezeti munkák, alapozási munkák, közúti munkák
Tetőn végzett munkák
Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:
Pl. kazánházban és erőművekben végzett munkák.
Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:
Pl. Tetőn végzett munkák.
Szigetelő talpú védőcipők:
Pl. Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák.
Könnyen levethető védőcipők:
Pl. Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.
3. A szem és az arc védelme
Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők:
Pl. Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.
– Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
– Folyadéksugárral végzett munkák.
4. A légutak védelme
Légzésvédő készülékkel:
Pl. Tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén.
5. A hallás védelme
Hallásvédők: (füldugó, fültok)
Pl. Fémprés-gépen végzett munka.
– Famegmunkálás és textilipari munkák.
6. A test, a kar és a kéz védelme
Védőruhák:
Pl. Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
Tűzálló (lángmentesített) védőruhák:
Pl. Üveggyártás, kohászat.
Átfúródásmentes kötények:
Pl. Kicsontozási és darabolási munkák.
Bőrkötények:
Pl. Hegesztés.
Az alkar védelme:
Pl. Kicsontozás és darabolás.
Kesztyűk:
Pl. Savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.
Fémszálas kesztyűk:
Pl. Kicsontozás és darabolás.
7. Vízhatlan öltözék
Pl. Esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkák.
8. Fényvisszaverő ruha
Pl. Olyan munkák, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.
9. Biztonsági övek
Pl. Állványon végzett munkák.
10. Biztonsági kötél
Pl. Aknában és csatornában végzett munkák.
11. A bőr védelme
Pl. Maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.
Munkáltató köteles az elhasználódott, elveszett, megsemmisült védőeszközt haladéktalanul, vizsgálódás nélkül pótolni.
Munkavállaló köteles a védőeszközt használni, tisztán tartásáról, használhatóságáról gondoskodni, az előírt karbantartási tevékenységet rendszeresen elvégezni.
Raktárkezelés, az anyagok tárolásának módjai. Milyen előírások vonatkoznak a tárolóhelyek kialakítására? Hogyan történik az anyagok szabadban való tárolása?
A tárolás során az anyagokat minőségi és mennyiségi veszteségek nélkül kell megőrizni.
Akkor tudunk célszerű, minimális veszteségekkel járó tárolást biztosítani, ha figyelembe vesszük a tárolandó anyag fizikai és kémiai tulajdonságait.
Az anyagokat anyagnemenként elkülönítve kell tárolni. Ez elősegíti a raktárkészlet áttekinthetőségét.
Veszélyes anyagokat elkülönítetten (tűzveszélyes, maró, stb.), fizikai, kémiai tulajdonságaikat figyelembe véve (anyagok egymásra hatása folytán kialakuló veszélyek) az egyéb anyagoktól elkülönítve, vagy külön kialakított raktárban kell tárolni.
Alapfogalmak
- Darabáru: olyan áru, amelyre a darabonkénti egyedi mozgatás jellemző (pl. doboz, köteg, stb.).
- Forgó készlet: a cikkelemenkénti raktárkészletnek biztonsági készlettel csökkentett része.
- Raktárkészlet: a raktárban az adott időpontban tárolt áru mennyisége, meghatározott mértékegységben kifejezve.
- Állványrendszer: raktári állványok meghatározott tárolási és anyagmozgatási technológia szerint összeépített rendszere
- Polc (tároló sík): két állványoszloppal, illetve állványlétrával vagy állványoszlop síkkal határolt vízszintes vagy közel vízszintes tároló elem.
- Rekeszoszlop (mező): a raktári állvány függőlegesen, egymás fölött elhelyezkedő rekeszei.
- Állványhossz: a kiszolgáló út hossztengelyével párhuzamos állványméret
- Állványszélesség: a kiszolgáló út hossztengelyére merőleges állványméret.
- Állványmagasság: az állvány legmagasabb pontjának a felállítási szinttől mért távolsága.
- Teherbírás: rakományegységben megadott terhelhetőség.
Utak, távolságok
- raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani;
- a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles utat,
- a létesítmény közlekedési és vízszerzési helyekre vezető útjait, a helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, tűzvédelmi berendezéshez vezető utat, kiürítési utakat, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.
- állványok közötti egyirányú gyalogos közlekedésnél kis tárgy szállításánál 400 mm-ig, 0,8 m, két irányúnál 1,3 m
Azokat az anyagokat, amelyeknek göngyölege nedvességálló, a szabadban is tárolhatják, lehetőleg elkerített helyen.
Szabadban tárolásnál az anyag(ok) és a kerítés között legalább 1 m távolságot, gyulékony anyagtól mentes területet kell hagyni.
Veszélyes anyag fogalma, tárolására vonatkozó szabályok
Veszélyes anyagok:
Minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb. anyagok.
A veszélyes anyag tárolót az alábbiaknak megfelelően kell kialakítani:
- Zárható, elkerített, járműközlekedéstől védett helyen.
- Nem éghető, jól szellőző.
- A tároló felületek sima, megfelelő teherbírásúak.
- Tegye lehetővé az üres és teli edényzetek elkülönített tárolását.
- Legyen ellátva a tárolt anyagokra vonatkozó biztonsági és figyelmeztető jelekkel.
- A vegyi anyagok biztonsági adatlapjait nyomtatva a felhasználás helyén kell tárolni!
- A veszélyes anyagokat fajtánként elkülönítve, átlátható módon kell tárolni.
- Az üres és teli edényzeteket egymástól elkülönítve szükséges elhelyezni.
- A tároló közelében legalább egy tűzoltó készüléket javasolt készenlétben tartani.
- A kiömlő veszélyes anyag felitatására abszorbens anyagot kell rendszeresíteni.
- A veszélyes anyagokat úgy kell tárolni és kezelni, hogy azok ne szennyezzék a környezetüket.
Polcos tárolásnál tálcás tárolófelületet kell alkalmazni.
A veszélyes anyag ki-áttöltésénél kármentő használata szükséges.
Éghető folyadékok és gázok tárolása (2015. március 6-tól).
OTSZ. 232.§ (1-9) Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható.
Éghető folyadék csak a folyadék hatásának ellenálló, a folyadékra gyújtási veszélyt nem jelentő, jól zárható edényben tárolható.
A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell nyújtania.
Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók.
Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A tárolható anyagmennyiség a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti.
A tűz keletkezésének feltételei. A tűzvédelmi osztályok és jellemzői. A tűzveszélyes munkavégzés feltételei
Tűz keletkezésének feltételei
- éghető anyag
- gyulladási hőmérséklet
- a levegő oxigénje
amely három feltétel egyidejűsége szükséges.
(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba
tartozik.
tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár,
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Tűzveszélyes tevékenység 184. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
(4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki.
(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(6) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.
(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
185. § (1) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.
(2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani.
(3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.
Mi a teendő, ha tüzet észlelünk? A tűzjelzés, a mentés folyamata
Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli köteles:
- tűzjelzést adni
- a kár helyszínét további intézkedésig (pl. a tűzoltóság megérkezéséig) változatlanul hagyni, azt biztosítani
A tűzesetet a tűzoltósághoz be kell jelenteni.
A jelzési-bejelentési kötelezettség a tüzet észlelőt, a saját erőből eloltott tűz esetén az illetékes vezetőt terheli.
Aki nem, vagy késedelemmel jelzi a tüzet, annak jelzését akadályozza, hamis tűzjelzést ad, vagy tűzoltó készülékét nem bocsátja rendelkezésre az szabálysértést követ el.
A tűzjelzés, bejelentés formája telefonon a tűzoltóság felé:
- tűzeset helye (pontos cím)
- mi ég, mi van veszélyben
- emberélet veszélyben van-e
- a tüzet jelző neve, telefonszáma (ahonnan a bejelentést megtette)
Tűzoltóság hívószámai:
- Tűzjelzés: 105
- Általános segélyhívó 112
Tűz esetén az alábbi magatartási szabályokat kell betartani:
Tűz észlelése után tűzjelzés a területen tartózkodók felé szóban „Tűz van!”
Fontos szabály, hogy tűz esetén egyedül ne kezdjünk az oltáshoz, tehát feltétlenül jelezzük a tüzet, és mindig kérjünk segítséget.
A környezetünk tudjon róla, hogy tűzoltáshoz kezdtünk, mert ha az oltás során veszélyhelyzet alakul ki (pl. balesetet szenvedünk) akkor kimenekítésünk haladéktalanul megszervezhető legyen. Ellenkező esetben nem számíthatunk segítségre, ami testi épségünk veszélyeztetésével is járhat.
Ha a tűz oltása kézi tűzoltóeszközökkel, vagy kiterjedése miatt, vagy az égő anyagok veszélyessége miatt (pl. mérgező gázok felszabadulása, sűrű füst, stb.) nem biztonságos, haladéktalanul értesítsük a tűzoltóságot.
Biztosítsuk a helyiségbe történő bejutást, illetve a tűzoltó gépkocsikkal történő megközelítés lehetőségét.
A rendelkezésre álló tűzoltóeszközökkel próbáljuk eloltani a tüzet. A helyiség nyílászáróinak lezárásával is késleltethetjük a tűz terjedését.
A műhelyt haladéktalanul el kell hagyni.
A helyiség áramtalanítását végezzük el. Zárjuk le a gázvezeték főcsapját.
ELEKTROMOS TÜZET VÍZZEL OLTANI TILOS!
A tűzoltást a vezető irányítja a tűz eloltásáig, vagy a tűzoltók megérkezéséig.
Mindenki kötelesek a mentési, helyszínbiztosítási munkákban részt venni, de csak olyan mértékben, amely életveszéllyel nem jár.
Aki a tűzoltásban nem vesz részt, azt megtagadja, vagy felróhatóan elmulasztja szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Saját erőkkel eloltott tűz esetén az alábbi jegyzőkönyvet kell felvenni:
- tűzeset leírása
- tüzet észlelő neve, beosztása
- felhasznált tűzoltóeszközök
- a keletkezett kár becsült értéke
A jegyzőkönyvet a tűzvédelemmel megbízott vezetőnek, a tűzvédelmi hatóságnak és a biztosítónak is meg kell küldeni.
Tűzvédelmi osztályokat. Tűzoltó anyagok és készülékek, ezek használata
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,
185. tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi
Az anyagok tűzveszélyességi osztálya
9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
c) az éghető gáz, gőz, köd,
d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghető anyag,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
2. A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.
(2) A kockázati egység lehet
a) önálló rendeltetési egység,
b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint,
c) speciális építmény vagy
d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része.
(4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon kívül
a) közlekedő helyiség,
b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség,
c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség,
d) villamos, valamint gépészeti helyiség,
e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség.
(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba tartozik.
Tűzoltó anyagok
- víz
- oltó por jellemzően úgynevezett ABC porok, amelyek alkalmasak éghető szilárd anyagok (A), éghető folyadékok (B), éghető gázok tüzeinek oltására
- oltó hab vizes bázisú habosító anyagok nagy felületen képesek elzárni a tüzet a levegőtől. Főleg BC tipusú tüzek oltásánál hatékony
- gáz
CO2 gáz kiáramlásakor drasztikusan csökkenti a gyulladási hőmérsékletet és elzárja a tüzet a levegőtől. Mélyen fekvő területeken (pl. aknákban) használni tilos!
A kezdődő tüzek oltására EN3 (euronormás) állandó nyomású kézi tűzoltó készülékeket használunk, ill. a kötelezettek tartanak készenlétben. 1 kV névleges feszültségig alkalmas 1 méter távolságon kívül elektromos tüzek (pl. kapcsolószekrények) oltására. Kézi tűzoltó készülékekkel égő embert (ruházatát) oltani tilos!
Hulladék, veszélyes hulladék fogalma, tulajdonságaik. A hulladékok gyűjtése tárolása, elszállítása
1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól
30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.
(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.
(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.
- évi CLXXXV. Törvény a hulladékról 1
Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újra használatára, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:
veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék;
1. melléklet a 2012. évi CLXXXV. Törvényhez
Veszélyességi jellemzők
H 1 „Robbanásveszélyes”: olyan anyagok és készítmények, amelyek láng hatására
robbanhatnak, vagy amelyek érzékenyebbek az ütésre vagy a súrlódásra, mint a
dinitrobenzol;
16
H 2 „Oxidáló”: olyan anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, különösen gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő (exoterm) reakcióba lépnek.
H 3-A „Tűzveszélyes”:
- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is), vagy
- olyan anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd öngyulladásra képesek, vagy
- olyan szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak, vagy
- olyan gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál nyomáson gyúlékonyak, vagy
- olyan anyagok és készítmények, amelyeknek vízzel vagy nedves levegővel történő érintkezésekor veszélyes mennyiségben keletkeznek tűzveszélyes gázok.
- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy annál magasabb, és 55 °C vagy annál alacsonyabb.
H 4 „Irritáló vagy izgató”: nem maró hatású anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
H 5 „Ártalmas”: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén korlátozott egészségkárosodást okozhatnak.
H 6 „Mérgező”: olyan anyagok és készítmények (beleértve a rendkívül mérgező hulladékot is), amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva súlyos, akut vagy krónikus egészségkárosodást, akár halált is okozhatnak.
H 7 „Rákkeltő (karcinogén)”: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve
vagy lenyelve, vagy a bőrön keresztül felszívódva rákot okozhatnak, vagy annak előfordulási esélyét növelhetik.
H 8 „Maró”: olyan anyagok és készítmények, amelyek az élő szövettel érintkezve azt elroncsolhatják.
H 9 „Fertőző”: olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok és készítmények, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.
H 10 „Reprodukciót (szaporodást) károsító”: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve, vagy a bőrön keresztül felszívódva nem öröklődő fejlődési rendellenességet okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.
H 11 „Mutagén”: olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.
H 12 Olyan hulladék, amely vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejleszt.
H 13 „Érzékenységet okozó”: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzés vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén hiperérzékenységi reakciót képesek kiváltani úgy, hogy az anyagnak vagy készítménynek való ismételt expozíció esetén jellegzetes káros hatások lépnek fel.
H 14 „Környezetre veszélyes (ökotoxikus)”: olyan hulladék, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.
H 15 Hulladék, amely hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely formában – pl. kimosódás – a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzen.
Hulladékok fajtái
- termelési hulladékok
- kommunális hulladékok
- veszélyes hulladékok
Hulladékok gyűjtése, tárolása
A hulladékfajtákat külön kell gyűjteni és tárolni.
A veszélyes hulladékokat a tulajdonságaiknak megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni, tárolni. A veszélyes hulladék tároló talaja szilárd, egybefüggő legyen, a tárolót el kell keríteni, és zárva kell tartani.
A környezetvédelem fogalma, célja és területei
1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:2
A törvény célja
1. § (1)3 A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
A környezetvédelem az a tudatos emberi tevékenység, amelynek célja a környezetszennyezésnek meghatározott érték alatt tartása, illetve a környezetállóság szabta mérték alá szorítása.
Környezetállóság egyenlő a környezet azon tulajdonságával, hogy természetes regenerálódásnak köszönhetően nem következik be károsodás.
A szennyezés azon emberi tevékenységek összessége, amelynek következménye a környezet valamely elemének terhelése, leromlása. Gondolhatunk itt a levegőbe kerülő légnemű és szilárd szennyező anyagokra (CO2, porok, stb).
Szennyezőanyag, a környezetbe kibocsátott (emittált) anyag, energia, amely a környezet szennyezését okozza.
Az 1995. évi LIII. Tv. a Környezetvédelemről, 4.§ szerint a környezet elemei a következők:
- Föld
- Levegő
- Víz
- Élővilág
- Épített környezet
környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;
környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;
környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;
környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;
A környezetvédelem területei
KLASSZIKUS KÖRNYEZETVÉDELEM (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, vízvédelem,)
TERMÉSZETVÉDELEM (élő és élettelen értékek feltárása, szakszerű fenntartása, megőrzése,)
TÁJVÉDELEM (a táj működésének, optimális anyag- és energiaáramlásának megőrzése, az adottságok és használat összhangba hozása)
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (a környezeti értékek gazdasági értékelése, elemzése)